 | Segítsd! | Jul 15, '08 11:49 AM
for everyone |
 jópofa, vicces, bulis, szereti a nőket ás az éjszakai életet a koreai professzor. legalábbis ezt az oldalát domborította ki japánban a NIPAF-on, ahol megismertem. most festményeit állítja ki, ez a meghívó... más még itt: http://www.flickr.com/photos/artrobot/
 http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=9994"2008 június 5., csütörtök: Közélet Költözik a művelődési központ Az egykori jegybanki épületből a Bazár épületébe költözik a Kovászna Megyei Művelődési Központ. A székhelyváltoztatást jóváhagyta a Kovászna Megyei Tanács. A Bazár épületében eredetileg a gazdaság- és térségfejlesztő egyesületnek (Adetcov) szerettek volna székhelyet biztosítani, de később a képzőművészek javaslatára jóváhagyták egy kortárs kiállítócsarnok létrehozását. Mivel nem szerették volna, hogy a kulturális jellegű intézményeket szétszórják, úgy döntöttek: a művelődési központ székhelye a Bazárban, az Adetcové pedig a jegybank épületében lesz ― fejtette ki a Háromszék kérdésére Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója. Szerző: Farcádi Botond" fotó: kispi, új képek: http://picasaweb.google.com/maybe.exhibition/MAGMA02
 http://multikult.transindex.ro/?cikk=7408"B. D. T. LEGYEN ÖVÉK A TÉR Magma projekt: kortárs kiállítótér indulna Sepsiszentgyörgyön [23.5.2008] Nem kell fizikailag Budapesten lenned, hogy részt vehess a kortárs képzőművészeti vérkeringésben – messenger-interjú Kispál Attilával és Vetró Barnabással. A Szentgyörgy-napi vásári forgatagban rendhagyó akciónak lehettek tanúi a sepsiszentgyörgyiek és az arra vetődő látogatók: fiatal képzőművészek 18 féle, több mint 12 ezer példányban kinyomtatott képeslapot osztogattak mindazoknak, akik időt szántak arra, hogy végigböngésszék a kínálatot, másrészt egyáltalán elhitték, hogy mindez ingyen van. A Not For Sale fedőnevű projekt keretében a Gyárfás Jenő Képtár Panteon termében kiállított, háromszéki kortárs képzőművészek által tervezett képeslapokat “szivárogtatták ki” ily módon az utcára. A kezdeményezők azonban nemcsak hébe-hóba, alkalomszerűen megszervezett akciókban gondolkodnak. Vetró Barnabás és Kispál Attila álma az, hogy legyen végre Kovászna megyében egy olyan kiállítótér, ahol bemutatkozhatnának a kísérletező szellemű alkotók. Baji és Kispi a tavaly ősszel az ETNA Alapítvány társszervezésében, zömében szentgyörgyi fiatal alkotók munkáit bemutató Maybe 2.0 kiállítás és szimpózium után dolgoztak ki egy tervezetet erről. Partnerük a Kovászna Megyei Művelődési Központ (lásd Magma-projekt című keretes írásunkat a cikk végén). Addig is, amíg székhely lesz, alternatív helyszíneket keresnek rendezvényeiknek, illetve on-line lehet követni a csoport akcióit a magma.maybe.ro-n, illetve Baji blogján. Transindex: – Most hol áll a Magma projekt? Szerintetek mikorra lesz belőle konkrétan is valami? Baji: – A választások miatt stagnál. Az általunk kiszemelt épület felújítása ugyan a régi tervek szerint halad, amennyiben a változtatási javaslatainkat követve elkészül, akkor az idén ősszel nyithatnánk. Nekünk Demeter Jánossal (Kovászna megyei RMDSZ-es tanácselnök, akit most nem jelölt újabb mandátumra a szövetség, elvileg alelnök még lehet – szerk. megj.) van kapcsolatunk, szóbeli megegyezésünk, akinek nagyon tetszik az ötletünk. Az épületbe, a volt Bazár-soron eredetileg irodákat terveztek, amely a Kovászna Megyei Gazdasági és Területfejlesztési Egyesületnek (ADETCOV) adott volna otthont. Nekünk meg a volt BNR épületét ajánlották kiállítótérnek, de az alkalmatlan erre a célra. Így a cserét javasoltuk, amellyel egyetértett mindenki. Most az a helyzet, hogy belassultak a dolgok. És nem rajtunk múlik... A megyei tanácselnök-jelöltekkel beszélgetve, pozitív hozzáállást tapasztaltunk, ezért bízunk benne, hogy a választások után is folytatható a Magma projekt. Amúgy a megyei tanács finanszírozza a felújítást? B: – Igen, valamint a működési költségeket is biztosítanák. Meséljetek arról, miért tartjátok fontosnak egy hasonló kiállítótér berendezését? B: – Induljunk ki abból, hogy a megyében 1992 óta nincs kortárs képzőművészeti kiállítótér. Ott van ugyan a képtár, amely néhány kivételtől eltekintve inkább tradicionálisabb vonalat képvisel. Ezzel a város, sőt a megye csak törlesztené régi adósságát a kortárs művészet befogadói előtt. Arra próbálok utalni, hogy jelenleg az a tendencia, hogy az emberek egyre kevesebbet járnak színházba, képtárba satöbbi... szóval, hogy akarjátok őket meggyőzni arról, hogy fontos egy ilyen kiállítótér, másrészt hogy akarjátok oda becsalogatni őket? A kortárs művészet befogadói amúgyis egy elég szűk rétegnek számít… B: – Részben úgy, hogy mi is kimegyünk az utcára, lásd a képeslap-osztogató akciót. Ezért is fontos olyan helyiséget megszerezni, amelynek nagy ablakai nyílnak az utcára, hogy mintegy beszippantsa a nézőt a kiállítótérbe. A földszinten a Magma kapna három teret: kiállítóteret, médiatékát (katalógusoktól művészvideókig minden), és egy irodát. A pincében is három tér lenne az állandó kiállításra, kortárs művészek munkáinak gyűjteményes bemutatására. Szóval az egész úgy kezdődött, hogy Kispiék részben ahhoz a feltételhez kötötték hazaköltözésüket, hogy létrejöjjön egy saját kezdeményezésű kortárs képzőművészeti kiállítótér. Mi már régóta szervezünk kulturális eseményeket, és mindig gond volt a helyszínnel. Én Kézdin is próbálkoztam, de nem jött össze. Kispiék tavaly jöttek haza, én 2006-ban költöztem ide... az első közös akciónk a Maybe 2.0 volt. Amúgy a sepsiszentgyörgyi színházra nem érvényes az általad említett tendencia, világszínvonalú produkciókat mutatnak be teltházas közönség előtt. Kispi, te merre jártál, miket csináltál és miért döntöttél úgy, hogy hazaköltözöl? Kispi: – 1996-tól budapesten tanultam. Először egyéves dokumentumfilm-kurzust végeztem el a Fekete Doboznál, utána egy kétéves fényképész szakmunkás képzőt, és 2000-től pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakára jártam. Azért jöttünk haza a párommal, mert befejeztük a tanulmányainkat. Nem gondoltad, hogy Magyarországon maradva szakmailag több lehetőséged lett volna megalapozni a jövődet? K: – Sem több, sem kevesebb, ez mindig az egyénen múlik. Nem kell ahhoz fizikailag ott lenned, hogy részt vegyél a kortárs képzőművészeti vérkeringésben. Megvannak az információs csatornák, levlisták, barátok, kiadványok (Balkon) stb... időközönként ha elutazik az ember és megnézi az addigra kiválasztott kiállításokat, az éppen elég. Meg tudtok élni Szentgyörgyön képzőművészként? Általánosabban: meg lehet élni Székelyföldön képzőművészként? K: – Persze, hogy nem. De nem mindegy, hogy a főmegélhetést miből biztosítod. Ha egy mód van rá, akkor a kultúra közelében kellene maradni, különben az történik, mint egy csomó barátommal, hogy elmentek dolgozni cégekhez (designernek stb.) és egyszerűen nem marad idejük azzal foglalkozni, ami miatt hajdan képzőművészeti egyetemre felvételiztek. Tehát marad az oktatás, kurátori szerep vagy művészeti élet szervezése. B: – Communitas-ösztöndíjasok vagyunk, én a Cimborának is bedolgozom. Mielőtt Sepsiszentgyörgyre költöztem a barátnőmmel az egyetem után, Kézdivásárhelyen tanítottam. A volt árvaháznál egy műhelyt vezettem, ahová fogyatékkal élők és hátrányos helyzetűek jártak: rajzoltunk, festettünk, lenyomatokat készítettünk. Azt sajnálom, hogy nem csinálom már. Kézdin még betanítok, közben grafikai anyagokat tervezek a Diakóniának. B & K: – Mi a Magmában szeretnénk dolgozni. Nem az a gond, hogy jelenleg még nem tartunk ott, hogy "piaca" legyen a kortárs képzőművészetnek... nincs ott a gazdasági helyzet, hogy legyenek gazdag emberek, akik megengedhetik maguknak a mecénáskodást? K: – A Magma nem lenne galéria, ahol műkereskedelemmel is foglalkoznak, hanem kiállítótér. Amúgy szerintem vannak gazdag emberek, akik mecénáskodhatnának, de ők maguktól nem vásárolnak, nem támogatnak, nekik mindig is megmondták a kritikusok, hogy mit tegyenek. Ha úgy tetszik, el is jutottunk egy másik fő problémához, vagyis hogy nincs hivatásos kortárs képzőművészeti elemző Sepsiszentgyörgyön. Pedig az országban van művészettörténeti képzés. K: – Van, több kollégám is végzett ott, de nem a kortárs képzőművészet a szakterületük, nincs aki írjon szakszerűen az eseményekről. Ezert lassan mi fogunk klaviatúrát ragadni, és megírni néhány dolgot, mint ahogy Ütő Gusztáv teszi az akcióművészet kapcsán, különben marad a visszhang nélküli állapot vagy a félreértelmezés (amellyel amúgy nincsen probléma, hiszen az is egy fajta értelmezés). Amúgy a befogadókról annyit, hogy Bocsárdi is kitermelte a közönségét, most éppen felnőtt az a generáció (magamat is beleértve), aki érti és élvezi az előadásait. Tehát az egész módszer kérdése. Például az utcai képeslap-akció is ilyen volt. K: – És még vannak terveink, hogy hogyan rázzuk fel őket. Mesélj! K: – Az nem lenne hatékony, ha előre elmondanánk, hogy mivel akarunk hatást gyakorolni a szentgyörgyiekre (nevet) Hogy értékelitek: elértétek a Not For Sale akcióval, amit akartatok? K: – Részben. Ugyanis mivel Szent György Napokon került támogatás, hogy megvalósítsuk, sajnos a nagy dömpingben egy kicsit elveszett, persze látható volt még a kiállítás május 12-ig (és látogatták is), de talán jobb lett volna, ha nem ezen a népünnepélyen rendezzük. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy korábban pályáztunk a városi kulturális bizottsághoz, de visszautasítottak azzal az indokkal, hogy nem elég közösségi pályázat. Ez persze röhejes, 18 képzőművész 12 ezer képeslapját kívánta szétosztani ingyen, és ez nem közösségi, hát ennyit a hasonló testületek szakértelméről. Ilyen körülmények között kell itt dolgozni. A megnyitóbeszédben úgy fogalmaztál: "őrizzék tisztelettel az első sepsiszentgyörgyi művészképeslapok példányait"... ez azt jelenti, Not For Send? K: – Hát egyet tartson meg, ha akar, de jó az észrevétel. >> Az összes képeslap megtekinthető itt http://magma.maybe.ro/ >> Szóval el tudjátok képzelni azt, hogy János bácsi elküldi exkatonatársának két megyével arrébb mondjuk az Ütő Gusztáv képeslapját? K: – Abszolúte. Pont annak a képeslapnak a kapcsán az utcai osztogatáskor beszélgettem egy bevallása szerint kommunista elveket valló bácsival, és kifejtette, hogy mennyire nem tetszik neki. Majd a beszélgetésünk végén úgy vált el tőlünk, hogy nem is annyira rossz. Úgy tűnik, ez a szemtől-szembe módszer a hatásos? K: – Igen, ezért is volt nagyszerű a képeslapok utcai szórása. Az volt az érdekes, hogy többen nem hitték el, hogy ingyen van. Volt, aki fizetni akart. De többen oda sem merészkedtek, mert úgy gondolták, valami trükk van és a végén úgyis kell fizetni. Tehát nem könnyű valamit ingyen odaadni. Miért nem a szórólaposztogatókhoz hasonlóan álltatok egy-egy sarkon, és az arrajövőknek a kezébe nyomtátok? K: – Eredetileg mi is úgy gondoltuk el, de annyira sokféle képeslap volt, hogy nem lehetett volna megnézni őket. Fontos volt az is, hogy azt vigye el mindenki, amelyik tetszik neki, nem akartunk szemetet generálni. B: – A következő eseményünk ideiglenes munkacíme: "Hot Pixels", nemzetközi alkotók videomunkáinak kiállítása Szentgyörgyön, idén ősszel. Ha megkapjuk rá a támogatást. comment: Damokos Csaba 2008 május 25 20:11 Barataim, azert az "elso szentgyorgyi muvesz kepeslapok" kijelentesnel ne feledjuk a Baasz Imre 80 as evek beli mail art tevekenyseget, de hat nincs uj a nap alatt, azert kell nyomni a dolgot tovabb, udvozlettel, Damokos Csaba Kispál Attila, Vetró Barnabás 2008 május 26 14:54 Természetesen... Ismerjük és tiszteljük elődeinket. Művész képeslapok készültek korábban is, mi nem azt állítjuk, hogy ilyet még nem láttak a sepsiszentgyörgyiek. A kijelentés kissé félreérthetően ugyan, de arra vonatkozott, hogy első alkalommal lett kiállítva, sokszorosítva és terjesztve ilyen nagy példányszámban művészképeslap, szemben az említett mail-art tevékenységgel amelynek egyik jellemzője, hogy egy eredeti példányból áll."
 ez a drága ember a családjával él még mindig nehéz időket... rajzol és performanszokat követ el. néhol egyikből születik meg a másik. nincs a netten melója, de én majd felteszek egy pár képet tőle.. http://www.flickr.com/photos/ko_z/együtt voltunk prof.s a NIPAFon
 eszméletlen helyzetben vannak a myanmariak... a junta állandó nyomás alatt tartja őket, nemrég a nargis ölt meg vagy tett földönfutóvá számtalan szerencsétlent... ráadásul most pont esős évszakuk van... a burmai ko z művész ismerősöm írt megrázó levelet: "People to people, Heart to heart (To help directly to the victims of nargit cyclone hit , Myanmar) Dear, friends How can I say-------, this is so touched my heart …firstly we think its going to be ok, its going to be under control, but the real face is…very very miserable confusing now we get, because after cyclone was hit, Myanmar junta government is made take action very delay and they do just for a litter with there mans like movie star acting, so the final result is so many people are hungry and wet daily. most of people are crying and shock for there life. all of victims are very very difficult to get there original situation. all of victims are lost for there future life 5 most of children are lost there parents 6 the international aids are still coming, why the victims are din't get. 7 This is really national crisis, so many problem are still coming. 8 Junta government press to do, most of victims must going back to there place, because 24th of this month, they made referendum again for affected area.(but there is no place for most of victims, they lost there houses and also there villages.) 9 All of paddy fields are damage, because of salty water are come in. 10 There are still some affected area, nobody can't touch.(now the raining season is start, very hard to going ) So, now, most of local people are helping quickly what they can, as directly to the victims(here, that is the only very surely and safely effective way. Myanmar junta government announce they want all of local and international aids to give to victims[we known, most of victims are did not get aids from government, they get from mostly local donors]), but that is just a few drop of rain to fill in the ocean, and we are shock when we known/hear the standing of Asean, they telling the same like junta government,(its means does not help to Myanmar people).so, now hours by hours, day by day pass, most of victims are nearly going to dead/trouble. What we need… Encouragement, Massages. Think yourself, which way to be help very effectively and safely.(mean, most of our people din't trust Myanmar junta government, most of aids they keep) The situation is still big trouble, we need a lot of international rescue workers as soon as possible.(if junta government did not give visa, please try all the way you think/known/can.).because very big raining season is coming. Think, the way to be made exhibition, ceremony, fund show, art presentation an so on…..(at where you are), as remembrance of victims who are dead in cyclone hit (UN approximately mention est. over 150000 people are dead,2.5 millions of people are lost they job, life and all they get) Pray for us,(whoever you believe in whatever religions) Press your/all of governments, get deeply concern and made hardly press to Myanmar junta government, to get, directly help to victims of nargis cyclone hit and to free Myanmar people(all of people mind are nearly dead since last 60 years ago). Build mini fund group and collect donation from all of your friends. As human being our people must have a chance to get human right/freedom in fully, as other people who are living on earth.(help, whatever you can) when we face to very big trouble as disaster, junta government is doing force to made agree sign from people, for there national constitution, finally they announce 92.4% are agreed, not included affected area at the time of 10.5.1008(after 7 day of cyclone hit) When you get donations, please try to give directly to the victims, (you can give NGOs but, in here, all of NGOs are must join together with government, they should pay half of they get to government sides).and other way, you should fine the nearest friends of Myanmar, to send all of aid/goods to Myanmar country as soon as possible in safely ways. This big happen will take nearly 5 years and more.(most of victims are lost there mind and hope.) Finally, we want to ring the bell to the world, so please resend this massage to all of your friends who are living end of the world. we must inform in several time. keep in touch by heart . Very best regards Ko Z Myanmar" Seiji Shimoda, a NIPAF fesztivál igazgatójának reakciója: "Hi Ko Z Thanks for sending mail to us. Yes, we are thinking how to react this crisis in your country. I met Mary, Arti, Gim and Mannet, whom you met last year in Japan, in Philippines in the end of April. And also I met one artist from Romania who was ex teacher of Barnabas in Poland last week. I just came back from Poland 4 days ago. Now all international artists are thinking how we should do about Myanmar and China. And about Tibet. Since last year September, I tried to go to your country sometimes, but I could not get visa. Myanmar Embassy in Tokyo said I need to wait for 3 weeks and more, and also during those days they have to keep my passport. It was impossible situation until now. Anyway I call again Embassy todays situation about Visa. I asked already Ayeko and Aung Myint to recommend one from Myanmar to our summer NIPAF08 in Japan. I hope we can do something. Keep in touch. All the best Seiji" ............................................................................................. From: "ko z" Tuesday, May 27, 2008 5:51 PM dear friends hope, all of you are ok. now i send, new zero art space present as my installation show(pamphlet),done on last 25th of this month,but i already install for this last two months ago(i try to postpone my show till 25th of this month because of we been in nargit cyclone hit) and after this, we made nargit memorial ceremony at the time of 2nd of next month at new zero art space at evening 6:30pm. so, friends be with us,be with Myanmar people and Chinese people. best ko z newzero art space http://www.flickr.com/photos/ko_z/
 a Szent Gyorgy Napok programfuzetebe szant szovegunk: Sokszor látni az utcán, amint fiatalok reklám anyagokat osztogatnak újabb árucikkek megjelenéséről és azok könnyű elérhetőségéről. Kulturális „termékek” hasonló népszerűsítéséről kevésbé beszélhetünk, annál is inkább, hogy ez az esemény a „Nem Eladó” címszó alatt történik. Ezt a módszert célozzák meg a Magma kiállítótér kitalálói, valamint 16 felkért kiállító, akik a képzőművészeti eseményt, azaz egy képeslap kiállítás anyagát viszik ki az utcára. A kiállítás megnyitójára és az utcai képeslap osztogató akciók kezdetére 2008. április 28.-án, hétfőn 17.30 -kor a Gyárfás Jenő Képtár - Panteon termében kerül sor. http://www.magma.maybe.ro/
 kriszta azt ígérte pár éve, hogy egy fontos fesztiválon fog tarolni a filmjével. errre fel azt mondja nem érdekli a művészet... néhány régi munkáit ezen az oldalon láthatjátok ( http://photo.ro/kurzor%20gomb2.swf) előbb a portfolio gombra kattintava, aztán az inainte (előre) gombra és végül a szabó krisztinára. együtt voltunk ARES omagh és belfast
 D. külföldön él és alkot, mint Tamás, de azt tervezi, hogy hazajön egy évre, aminek nagyon örülök. Itt ( http://kakuk.wordpress.com/) a Second Life-os projektjét nézhetjük meg. Együtt voltunk AnnART volunteerek és MAYBE...
 ezzel az anyaggal ( http://www.allmassive.org/design/) próbált szerencsét 2 éve. bővítésre szorul, saját bevallása szerint duzzadt a gyűjtemény, amióta egy komolyabb cégnél dolgozik a grafikus emberünk. együtt voltunk udvARTér és minimob...
 | Category: | Music | | Genre: | Other | | Artist: | The New Mastersounds |
http://www.newmastersounds.com/music/ www.myspace.com/newmastersounds http://www.myspace.com/newmastersoundsrmxed "The New Mastersounds are a four-piece funk band based in Leeds, England. The band formed in February 1999. Their first single, One Note Brown, was released on Blow It Hard Records in 2000 and was produced by the critically acclaimed Northern Soul and funk DJ Keb Darge. Since this recording, the band have reached global recognition as a key band in the 'New Funk' scene. In 2006 they had a hit single with 'YOur Love is Mine', which features their old friend from Leeds Corinne Bailey Rae on vocals." http://eightfiresmusica.blogspot.com/2008/02/new-mastersounds-be-yourself.html"The New Mastersound - 102 per cent Heavy instrumental funk from the New Mastersounds -- a group that seems to get more of an edge with each new release! The sound here is strongly in the Meters side of the funky spectrum -- with lots of hard-burning Hammond organ and tightly scratching guitar -- all served up with impeccable production that really gets to the heart of the grooves, and leaves all extraneous noise behind! There's a grittiness here that we didn't always hear from NMS in the past -- and that quality really keeps this one going strongly all the way through -- making the group sound a lot more like some funky 45 combo from years past than on their first few releases. Eddie Roberts plays some very wicked guitar throughout, and he's also at the production helm -- responsible for the great sound of this set -- an overstuffed batch of funky delights." http://rapidshare.com/files/90844805/The_New_Mastersound_-_102_per_cent.rarhttp://sadsongsfordirtylovers.blogspot.com/2008/02/new-mastersounds-artist.htmlhttp://phishcoventry.blogspot.com/search/label/New%20Mastersoundshttp://funkallisto.blogspot.com/2008/02/stay-on-groove-2005-20-modern-funk.htmlhttp://letsgogetit.blogspot.com/2007/10/new-mastersounds-remixed-2007.html
 Megszületett a döntés. A Cimbora rajzpályázatának nyertesei, aki a nyári táborunkban vehetnek majd részt: V-VI. osztály (Mesevilág) 1. Bokor Szende, Kézdivásárhely, Nagy Mózes Líc. 2. Csiby Botond, Csíkszereda, Nagy István Műv. Líc. 3. Jancsó Zoltán, Kézdivásárhely, Nagy Mózes Líc. 4. Likodi Aletta, Csíkszereda és Kirmájer Ottó, Csíkszereda, Nagy István Műv. Líc. Dicséretet és egyéves Cimbora-előfizetést kapnak: Tőrös Botond, Kézdivásárhely, Csíki Ottó, Csíkszereda, Jancsó Zoltán, Kézdivásárhely, Áfra Edit, Kézdivásárhely. VII-VIII. (Tükör előtt) 1. Kovács István, Kézdivásárhely, Nagy Mózes Líc. 2. Miklós Áron, Kézdivásárhely, Nagy Mózes Líc. 3. Moldován Zsolt, Kézdivásárhely, Nagy Mózes Líc. 4. Erdei Iza, Kézdivásárhely, Nagy Mózes Líc. Dicséretet és egyéves Cimbora-előfizetést kapnak: Salamon Péter, Berecz Kinga, Ugron Nóra, Jakab Tamás – Kézdivásárhely Összesen 180 munka érkezett Csíkszeredából, Kovásznáról és Kézdivásárhelyről, melyből a nagyok témájára számottevően kevesebb, ezért is volt könnyebb dolgunk most. Vágjunk bele. Kovács István önarcképe gyönyörű lett. Nyitott szájú hősünk énekel vagy valamit épp mond a képen, ettől is vállik annyira életszerűvé a festmény. A föld-színek harmonikusak, a narancs-zöld ellenállhatatlan párosítás. A kézmozdulat, a pillantás kifejező. A vérbeli grafikus Miklós Áron komolyan, ugyanakkor szelíden néz szembe velünk önarcképéről. Gyöngéden bánik a tollal, árnyékol, érzékeny tónusokat használ, a vonal vastagságával és erőteljességével játszik. Kompozíciója tudatosan kiegyensúlyozott. Moldován Zsolt a nagy mesterek példájára ecsettel ábrázolja magát egy erős és profin megmunkált lilás vörös és kék környezetben, amik könnyedén kiemelik az arcot. A nagy szemek és a száj plasztikus és élő, hála az ügyes fény-árnyék hatásnak. Erdei Iza kompozíciójában a környezet is pont annyira fontos, mint saját portréja, aminek megoldása egyszerre játékosan gyermeki és kiegyensúlyozottan érett. A színei vidámak, a huncutság a festményben az, hogy a képen megjelenő alkotó képbeli önarcképét nem láthatjuk, csak őt, amint épp azon dolgozik . Ugron Nóra finom ecsetkezeléssel, a nem szokványosan festett önarcképéről, tükörből pillant rank. A törött darabban piramisok látszanak. Az építmény darabosságát a madár törékenysége egyensúlyozza ki, mindez egy lágy tónusú háttérbe ágyazva. Ügyes a kompozíció, először a lány hajáról a tükörből ránk néző arcra csúszik pillantásunk, onnan felfele ível a piramisokon át a madárra. A kicsik sokkal, de sokkal többen jelentkeztek a versenyünkre. Megtelt a ház szebbnél szebb színes rajzzal, festménnyel és grafikával. Öröm volt csodálni őket. Nehezünkre esett csak nyolcat kiválasztani, annyi munka tetszett. Minket Bokor Szende “A sárkánnyal küzdő” festménye ragadt meg a legjobban, ahol a sápadt hős és a tüzet okádó, amúgy szelíd képű sárkány harca elképesztő színérzékkel és nagy türelemmel van megoldva. Alapos munka. Le a kalappal! Csiby G. Boti “A róka és gólya lakomája” frissen és gyorsan, szinte vázlatszerűen megalkotott szénrajza egyszerűségében, tisztaságában nagy kedvencünk lett. Állatai a mesének híven emberi tulajdonsággal vannak felruházva. Annyi minden, néhány barna és fekete foltban és vonalban… Jancsó Zoltán “Hófehérkéjének” hangulata az animációs filmek világát idézi. A transzilván holló fekete hajú rokolyás hófehérke háttal nekünk a hét törpe virágmintás ágya előtt vezényel vigyázba állást vagy köszön jó éjszakát. Mindez egy megemelt horizontvonalról nézve. Csodás! Likodi Aletta és Kirmájer Ottó fantáziadús és egyszerű színes kollográfiái már egy magasabb szintről tanuskodnak a grafikai technikák kezelésében és megértésében. Szép és tiszta munkák jöttek a csíkszeredai osztálytól. A zsűri a rendkívüli tehetséggel megáldott gyerekek egyedi látásmódját, nem szokványos megoldásait, a huncut és jópofa vagy éretten komoly munkáit díjjazta. Ez lett a végeredmény ma, holnap már lehet másképp alakulna minden, hisz tényleg sok jó pályaművet láttunk. Köszönjük, hogy részt vettetek, gratulálunk nektek és a háttérben meghúzódó szakembereknek. Munkára fel! Ne hagyjátok magatokat! A beérkezett munkákból készítünk egy válogatott kiállítást a sepsiszentgyörgyi Tein teaházban, amit február végétől egy teljes hónapig lehet majd látogatni. (a munkákról képek itt: http://flickr.com/photos/8356025@N04/és itt: http://tein.ro/events/27/) új magyar szó: http://umsz.manna.ro/kultura-roviden/rajzos_cimboralas_a_teinben_2008_03_04.html háromszék: http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=7564
 tegnap tettük fel és nyílt is meg a kiállítás. rengeteg munkája van az öregnek, négy órát rendeztük, de végül elégedett lett mindenki, elegáns tárlatot hoztunk össze. házigazdaként jánó bemutatta az öreget méltató vargha misit, aki, mint mesteréről beszélt apámról, felelevenítve néhány közös iskolás emlékét. mesélt az ő nevelői tevékenysége, közéleti személyiség szerepének fontosságáról. miska mindig rokonszenvesen, őszintén és tisztelettel beszél a mesteréről. bogdán lászló verset írt vetróról, azt olvasta fel a zömében középkorúakból álló közönségnek. (lehettet kb. 60-80 ember a megnyitón.) erre a meglepetésre az öreg sem várt, elérzékenyülve húzodott meg méltatói társaságában. megérdemli, rengeteget dolgozik... aztán egyet koccintottunk fent és egyet lent a teinben is. boldog vagyok, hogy örömet szerezhettünk neki... innen pár hét múlva udvarhelyre vagy kereszttúrra visszük az anyagot. kispi fotói: http://picasaweb.google.com/kispalattila/Vetro_webplakát: http://flickr.com/photos/8356025@N04/2253981369/ ........................................................................................... Háromszék, független napilap, 2008 február 16., szombat: Képzőművészet "Együtt A művészekről általában azt tartják, hogy befelé forduló, különc, öntörvényű emberek. Szellemváruk tornyából figyelnek, hogy a feldolgozott anyagot aztán kódolt üzenetek formájában szétküldjék a világba. Az elzárkózó, gőgös művész ,,imidzse", sajnos, hozzánk nőtt, bennünk él, akár egy romantikus filmhősé. Ezért meglepődünk, amikor egy olyan nyitott, teljes életet vállaló, közösségi emberként is megnyilvánuló művésszel hoz össze sorsunk, mint mai ünnepeltünk, Vetró András. A kolozsvári egyetemi évek után Kézdivásárhelyen telepszik le, a Kosztándi házaspár alapította rajziskolában tanít, műtermet kap, szobrászkodik, buzdít, nevel. Termékeny alkotó. Munkássága sorozatokba tömörített: a Lovag—Bohóc, a Nő—Anyaság, valamint a nagyjaink (történelmi) arcképcsarnoka témakörét járja körül filozofikus beállítottsággal, enyhén ironikus (és önironikus) hangvétellel, szívós és fantáziadús következetességgel. Ugyanez a kemény, szellemes munkatempó jellemzi pedagógiai tevékenységét is. Felejthetetlen számomra az első mintázófa faragása, a sárfalvi, beavató jellegű ,,agyagbányászat" (a szakma tanulása a seprűnél kezdődik...), az első életnagyságú akt felrakása és az azt követő gipszöntés, amelynek eredményeként a tanári lépcső is fehérbe öltözött... Aztán okított, korrigált, ha kellett, hadakozott értünk, mai szóhasználattal: ,,védte érdekeinket." Egy évzáró kiállításon például úgy tartotta bent munkáinkat, hogy a ,,cenzori döntés" ellen tiltakozásul leült a posztamensek elé. Hogyne sorakoztunk volna fel mögéje? Egy olyan korban, amikor a belterjes kisstílűséget a hatalom is sugallta, ez az elvekért való kiállás felnőtti példája számunkra, kis művészpalánták számára a reveláció erejével hatott. Mi akkor a főtéri hős szobra mellé képzeletben egy másikat is emeltünk... Vagy: melyik gyerek mondhatja el magáról, hogy már hetedik elemistaként lovas szobrot épített? Vetró mester vezetett rá, hogy nemcsak lehet, hanem kötelező nagyot álmodni. Arra is, hogy nincs a műfajok között merev határ, a minőség az egyetlen mérce. Útmutatása nyomán művészi próbálkozásaink átcsaptak egymásba, átjárhatóvá váltak a tabunak hitt határok: képregényeket kezdtünk gyártani, álarcos happeningszerű összejöveteleket tartottunk, a szobrainkat kifestettük, kiterjedt a világ határa... Nem csoda, hogy a Nagy Mózes Líceum évkönyvében visszaemlékezők közül oly sokan idézik fel a rajztagozat szabad és kreatív légkörét. Vetró András szobrászatában, de nevelői és közéleti megnyilvánulásaiban is vezérelv, hogy a folyamat fontosabb, mint a kész mű. Van ebben jó adag férfias szemérem (a tett elsődlegessége a ,,látva-lássanak"-kal szemben), számomra mégis a korszerű alkotó alapállása ez, aki folyamatokban, változatokban, sorozatokban gondolkodik, és aki számára a művészet és az élet egy és ugyanazt jelenti. Joseph Beuys, a hatvanas-hetvenes évek nagy hatású művész-teoretikusának alkotói hitvallása jut eszembe: gondolkodni annyi, mint formázni. Embereket összefogni, energiákat egyesíteni: az is szobrászat. Szociális plasztika? Milyen szép ötlet! A művészetért életét áldozó Van Gogh mondja: Nincs nagyobb dolog, mint szeretni az embereket... Beszélgetni, szóba állni, adni és kapni, nem sajnálni az időt társainktól! András hagyományőrző honvéd, műkedvelő színész, múzeumbarát, kiállításszervező. És soha nem panaszkodik, hogy mindez művészete kárára lenne. Köz- és magánélet egymást gazdagítja, egymást generálja, közben, szinte észrevétlenül, az Ember, a Művész egyre több hajszálgyökérrel kötődik környezetéhez. A nyolcvanas években, a beszűkült életterek és lehetőségek időszakában műtermébe valóságos szoborerdő nőtt. A felhalmozódott tervek, makettek, vázlatok már az udvaron sem fértek. Földanya ült a forradalmár vállán, az öntésre beadott rézcsavarokból térforma kerekedett... Az alvó ráció szörnyeket álmodott, az ihlet, a munka a túlélést jelentette. Mesterem, mi lesz, betemetnek a szobraid?! Aztán valahogy csak meglebbent a szabadság szellője. Az új idők hajnala vidékünkre a magyar vonatkozású emlékjelállításnak valóságos reneszánszát hozta, így a formarengeteg határa is kezdett lassan-lassan kitolódni, már Kárpátalja, a Muraköz, Palócföld, Bánát határait ostromolja... Választott városa terei, parkjai benépesültek nemzetünk jeleseinek szobor-arcmásaival, ,,akik" furák, darabosak, szúrós tekintetűek, karcosak-harcosak, a történelem darálóját kiálltak, műteremből, szoborerdőből végleg kiszabadultak, ,,akik" már saját életüket élik. Mostani kiállítása a Gyárfás-képtárban nem más, mint műterem-látogatás, ahová a fantázia és a beleérző készség már elégséges belépőnek, hogy egy példaértékű, hittel és alázattal — reméljük, még nagyon sokáig! — járt művészi életútnak a szemlélői, részesei lehessünk. Isten éltessen sokáig, drága Mesterünk! Vargha Mihály ............................................................................................ Bogdán László: Kapcsok Vetró Andrásnak Leszólt az Úristen Vetrónak Kézdire, kedves püspökömről kellene egy szobor, atyafiatokról egy szobor kellene, sürgősen kellene! Mozogtak a kóbor bohócok a falon. Dárdáját szegezve Don Quijote is feltűnt Rocinante hátán. Szisz egy verset mormolt, megelőlegezve a végső búcsúját. Kigyúlt egy szivárvány. Hídján elmerengve Márton Áron tűnt fel. Vegzálták, besúgták, de várta a hajnalt. Mögötte angyalok malaszttal, fényekkel. Romániából jött, kínok elől nyargalt. Kigyúlt ama csillag kopár vidék felett. Megtartott, megmintáz hűség és szeretet. Tér és erőtér Kőrösi Csoma Sándor A kiállított plakettek és szobrok megint és újult erővel bizonyíthatják, hogy harmincöt-negyven esztendő alatt Vetró András igen céltudatosan és határozottan a kis formák felé fordult. A plakettek és a kisszobrok egy adott és vállalt terjedelmen belül érvényesülnek igazán. Sűrítettségük ― ha térbe helyezzük őket, egy kiállítóteremben a műalkotás által gerjesztett intenzív erőtér nem érvényesül igazán, az egyes művek mintegy kioltják a többi hatását ― nyilvánvaló, és erős hatásuk egyik oka. Ha azonban az egyes plaketteket vagy kisszobrokat olyan térbe helyezzük, amelybe valók, amelyet meghatározhatnak, ez a mágikus, bűvös erőtér azonnal létrejön. Már monográfusa, Banner Zoltán is megjegyzi, hogy Vetró megszállottan ,,…topográfiai leltárt vezet minden olyan kis térről, benyílóról, beszögellésről, amely szoborra vár, hol a városkép és a műalkotás szövete egybedolgozható, s a járókelők mindennapi életének esztétikáját szolgálhatja". Fontos felismerés, különösen e kiállítás anyagát szemlélve. Ugyanis itt ― érthető okokból ― Vetró kibontakozó és szerteágazó művészetének csak az a része látható és követhető, amely a szobrász kis formákkal kísérletező munkásságát dokumentálja. A köztéri szobrok, a nagyobb formák ― mert erre is történt, a kihívásoknak engedve, több sikerült kísérlet! ― már elnyerték méltó helyüket ott, ahová valók, a köztereken. Vetrónak Kézdin és környékén, meg másutt is, számos szobra, plakettje látható. Ami azt mutatja, hogy bizonyos monumentalitás már kétségtelenül a kis formájú alkotásokban is rejtőzött ― de méltó helyüket az adott téren találhatták meg. Bizonyos szobrai, például a Fekvő figura című, egyik első kőplasztikája ugyan már a hetvenes évek elején térre került, de a köztéri szobrok ideje főként a változások után jött el, amikor a kihívások elől a művész, ha akart, sem tudott volna kitérni. Ez bizonyos értelemben cezúrát is jelent Vetró pályáján. Vargha Mihály jelzői ― egy művész, aki maga is aktív szobrász, ritkán használ jelzőket, oda kell figyelnünk rá ― ,,ironikusaknak" és ,,fennkölteknek" nevezik Vetró plasztikáit és szobrait. Arra gondolhatott, hogy a hetvenes évekről a műteremben kikísérletezett, bizarr, groteszk műalkotások ― a javuk itt látható a három teremben, s valósággal sugárzik körülöttük a varázs, a bűbájos irónia atmoszférája ―, amelyeket a művész megszállottan azóta is folytat, nem mindennapi eredményeket értek el, gondolunk itt elsősorban a kóborok, bohócok, mímesek állandó feltűnésére, ló és lovas kapcsolatának elmélyült elemzésére, amelyek ciklusba szerveződve ugyanazt a borzongató létezésélményt, az egyén magárahagyatottságát, űrbe vetettségét példázzák. De itt említhetnénk Torzó című újabb köztéri szobrát is, amely Banner szerint ,,…szinte ősi aszimmetrikusságával s a testrészek szabálytalanul összerakott, dús idomaival a nőiség egyik legmodernebb megfogalmazása a kortárs magyar szobrászatban". Van tehát, amikor közterekre is a belső világ kidolgozott, immár monumentálisan is ható ,,jelei", figurái, alakjai kerülnek. De az emlegetett kihívás, amely a változás után érte, amikor végre lehetővé vált magyar történelmi személyiségek, államférfiak, lelkészek, írók, művészek megjelenítése köztereinken, már nem mindig tette lehetővé a saját világ egyértelmű, rigorózus folytatását. Az alkalmazott szobrászat, a nagy személyiségek kegyeletteljes felmutatása bizonyos fennköltséget is eredményez, hiszen sugároznia kell Márton Áron, Szent István vagy a sorozatban megmintázott aradi vértanúk nagyságát. Vetrónak itt már le kellett mondania formavilága következetesen ironikusra hangoltságáról, nem gúnyolódni, szatirizálni, parodizálni akarta a közterekre rendelt személyiségeket, hanem figyelemre méltó empátiával felmutatni sorsuk emblémáit. (Köztéri szobrainak, plakettjeinek puszta felsorolása is több oldalt tenne ki, monográfiájában olvashatók...) Elhivatottságára és céltudatosságára vall, hogy ezt a ,,saját" és ,,megrendelt" művei közötti kétségtelen feszültséget is saját művészete hasznára tudta fordítani, méghozzá irigylésre méltóan természetes módon..." ............................................................................................. A mûteremben vagyok szabad 2008-03-14 / http://www.kronika.ro/nd.php?name=Sh&kat=22&what=19681 Interjú Vetró András kézdivásárhelyi szobrászmûvésszel. Majdnem minden felsõ-háromszéki településen helyet kapott egy-egy alkotása – fõként 1848-as forradalmi témájú mûvek. Hogyan vezetett útja a képzõmûvészet felé? Alkotói környezetben nõttem fel, szobrok, szénrajzok, pasztellek, fémdomborítások és katalógusokkal telt gazdag könyvtár vett körül. A szobrászathoz való vonzódásomat édesapámtól, Vetró Artúrtól örököltem, õ ismertetett meg ennek a mûvészeti ágnak az alapfogalmaival. Érdekes, õ úgy tartotta, hogy az alkotási folyamatban a legfontosabb maga a mûvészi tett, nem tartotta fontosnak, hogy szélesebb körben bemutassa az alkotásait. Soha nem is volt egyéni tárlata, munkáit otthon és mûtermében állította ki. 1989 októberében gyõztem meg arról, hogy szervezzünk egy közös tárlatot Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében. Hatással volt rám még Löwith Egon szobrászmûvész szaktanárom, tõle tanultam a tömény formai fogalmazást, stilizálást, az expresszionista szobrászat ismérveit. Az elméleti, szellemi, illetve gondolati alapokat Bretter Györgytõl és Földes Lászlótól kaptam, csodáltam, és most is csodálom Alexander Archipenko, Ossip Zadkine, Henry Moore, Constantin Brâncuºi és Ernst Barlach alkotásait. Diákkorában milyen tervei, elképzelései voltak a jövõjérõl? Elég késõn döntöttem el, hogy mûvészi pályára lépek. Nagyon szeretek sportolni, ezért egy ideig azt fontolgattam, hogy a sporttanári hivatást választom. A Kolozsvári Szépmûvészeti Intézetben a diplomamunkám témájául is a sportéletet választottam. Milyen célt tûzött ki maga elé azzal, hogy ezt a hivatást választotta? Az alkotás számomra a szabadság érzetét erõsíti – ez különösen akkor van így, ha „körülöttem a világot a rabság, a gúzsba kötött gondolat uralja”, Vargha Mihály szobrászmûvészt idézve. Amikor belépek a mûtermembe, akkor érzem magam igazán szabadnak. Az alkotás számomra egyfajta lelki egyensúlykeresés is. Szeretném, ha a szobraim kis tükrök szerepét töltenék be, melyek felfedik a szemlélõ lelkének legbensõségesebb rezzenéseit. Többször kérdezték már tõlem, melyik a legfontosabb munkám, melyik alkotásom áll a legközelebb hozzám. Azt szoktam válaszolni, hogy a több százból talán négy vagy öt van, melyek – ahogy Bretter György tanárom fogalmazott – a „különösség kategóriájába” tartoznak. A különösség olyan minõség, amely ha sugárzik a mûbõl, akkor alkotója elérte a célját. Ezt nem lehet belemagyarázni, ezt egy jó alkotásnak úgymond láttatnia kell. Temesvári születésû, Kolozsváron nõtt fel. 1973-ban Kézdivásárhelyre kérte kinevezését, ahol rajzot és mûvészettörténetet tanít azóta is a helybéli Nagy Mózes Gimnáziumban. Miért épp Kézdivásárhelyre kérte a kinevezését? Azért, mert úgy éreztem, vár rám egy pár üres tér, amit alkotásokkal kell megtöltenem. Ugyanabban az évben, 1973-ban a Nagy Mózes Gimnázium rajz katedráján szobrászat szakot is létesítettek – azóta is ott tanítok. A gyerekek ötödik osztálytól választhatják a mûvészeti szakosztályt, amelynek keretében a képzõmûvészet összes szegmensét megpróbáljuk bemutatni. Nemcsak mintázást tanítunk a gyerekeknek, hanem elméleti, mûelemzõ órákat is tartunk az alkotás folyamatáról. Fontosnak tartom, hogy diákjaim tudják: miként lesz a semmibõl munkájuk révén alkotás, melynek üzenete, szellemi töltete van. Felesége és fiai ismert képzõmûvészek. Hogyan látja családfõként a munkásságukat? Milyen érzés olyan családban élni és alkotni, melynek minden tagja a szépmûvészet fele fordult? Egymás kritikusai, értékelõi vagyunk. Feleségem, Vetró Bodoni Zsuzsa, Feszt László grafikus tanítványaként került Kézdivásárhelyre, ahol együtt tanítunk a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium rajz tagozatán. Gyerekeinkkel, Andrással és Barnabással ugyanaz történt, mint velem: a családi környezet, a mûvészi nevelés eredményeképpen szülõi utasítás nélkül a mûvészi pályát választották. Tanárként, aktív alkotóként vesznek részt kiállításokon, performanszrendezvényeken, és közben hasznosan szervezik generációjuk mûvészeti megnyilvánulásait. Minden bizonnyal örökölt tehetségünk tovább él Péter és Balázs unokámban – ennek elsõ jelei már megmutatkoztak. Nemcsak képzõmûvész, hanem szenvedélyes gyûjtõ is... Valóban. A képzõmûvészi és pedagógusi tevékenység mellett a sportolás, sportjelvények és kitüntetések, régi tárgyak gyûjtése a hobbim – ezeket kiállítom, hogy a fiatal generáció egy kis ízelítõt kapjon múltunk színes, dicsõ epizódjaiból. A hétköznapjaim fõleg alkotással telnek, hiszen a világ számára egyszer lehetek csak szobrász, ezért minden pillanatot kihasználok, dacolva az elmúlás egyre inkább elhatalmasodó gondolatával. Mûveit sorozatokba tömörítette: a lovag-bohóc, a nõ-anyaság témakörét járja körül. Melyek a kedvenc témái? Hogyan közelíti meg ezeket? Egyik kedvenc sorozatom A lovag és a Nagy mutatvány (Bohóc), amely a törekvés és küzdelem képregénye kíván lenni. Groteszk, ugyanakkor emberi és elnézõ mozzanatait mutatja be annak a harcnak, amit az egyén vív szabadulásáért. Bereményi Géza író a bohócaimat gáthõsöknek nevezi, akik mindent megtesznek a kétségbeesésig, a nyaktörõ ravaszságig, hogy szabadok lehessenek. Hiszen bensõjük eleve szabad. Úgy gondolom, hogy az ember beleszületik egy idõ és tér által megszabott koordináta-rendszerbe, amely idõnkét kevésnek bizonyul, s amelybõl megpróbál kitörni. A búsképû lovag, Don Quijote az utópia ismeretlen tartományai, újabb szélmalmok és Dulcineák felé igyekszik, lándzsáját rázva. Másik kedvelt sorozatomban az anyaság témakörét mintáztam meg: az anya és gyermeke közötti összetartozást, a genezist, a szülõi féltést és az önállósulás gondolatát próbáltam formába önteni. Hagyományõrzõ honvéd, mûkedvelõ színész, múzeumbarát, kiállításszervezõ. Március 15-i tárlatokat szervez, a forradalom több fontos személyiségérõl is készített már alkotást... Olyan vidéken alkotok – Felsõ-Háromszéken –, amelyet méltán neveznek a nemzeti önvédelem központjának: nemcsak Kézdivásárhelynek, hanem minden egyes környezõ településnek van egy forradalmi hõse. Idõvel kialakult egy nemes versengés a települések között a szobrok és a dombormûves emléktáblák felállítását illetõen. Szerencsésnek tartom magam, hogy majdnem minden felsõ-háromszéki településen helyet kapott egy-egy alkotásom. Ezenkívül az aradi vértanúk utolsó napjairól, utolsó soraiból, végrendeletébõl olvasva elhatároztam, hogy formába öntöm az arcképüket. Ükapám – akit Alexy Lajosnak hívtak – kassai puskamûves volt, aki 1849-ben feltalálta a hátul tölthetõ puskát, amelyet aztán nem gyártottak. Csodálatos tervrajzait megtaláltam, sokat tanulmányoztam, és én is éreztem késztetést arra, hogy tervei mintájára puskát készítsek. Nagyapám az elsõ világháborúban huszárkapitányként több kitüntetést is kiérdemelt. Egy igazi hõs volt. Emlékük elõtt is tisztelegtem, amikor elvállaltam a 15. Székely Határõr Gyalogezred I. Zászlóalja I. Szakaszának vezetését. 1996-ban alakultunk, a hagyományõrzõ csapatunk tagjait a Nagy Mózes Gimnázium tanulóiból verbuváltuk. Ezzel a csapattal és a többi, környékbeli településeken – Gelencén, Bélafalván és Csernátonban – megalakult szakaszokkal együtt több ízben vettünk részt ünnepségeken. Milyen terveket, álmokat dédelget még? Nagyon szeretném, ha az 1956-os emlékmûtervem a közeljövõben megvalósulna Kézdivásárhelyen és a testvérvárosunkban, Szentendrén. Vetró András 1948. október 14-én született Temesváron. 1973-ban végzett a Kolozsvári Szépmûvészeti Intézet szobrászati szakán. Tanárai: Löwith Egon szobrászmûvész, Bretter György filozófus, Földes László esztéta és édesapja, Vetró Artúr. 1973-ban Kézdivásárhelyre kérte kinevezését, ahol mintázást, rajzot és mûvészettörténetet tanított a helybéli Nagy Mózes Gimnáziumban. 1973 óta részt vesz egyéni és csoportos kiállításokon, hazai és külföldi alkotótáborokban. Szabadtéri munkái több hazai és külföldi városban megtalálhatóak. A Nagy Mózes Közmûvelõdési Egyesület Hagyományõrzõ Társaságának keretében mûködõ 15. Székely Határõr Gyalogezred I. Zászlóalja I. Századának parancsnoka. Szerzo: Gyergyai Csaba
 kippi és cinka fotói a rendezvényről: http://picasaweb.google.com/maybe.exhibition/AMVSzetSzLetSnapjatoró (szórólapterv): http://www.sepsiszentgyorgy.info/programok/muv_szul_2008.htm média, sajtó: http://www.szekelyhirmondo.ro/ (keresés: "háromnapos születésnap", tinca teddy) http://www.regioradio.ro/ (archívum) kiállítók, ünneplők: KOLUMBÁN Hanna –fotó kollázs, „8D2530”, „halak és méhek”, 2007 SZABÓ Kriszta –print, „Szöveges mű”, 2008 HARUMI TERAO –rajz, “minibooks”, 2007 WANEK Ferenc –objektek, “1000045 szem rizs”, 2008 KISPÁL Attila –videók, “terület”,“épület”, “szemafor”, 2005 KISPÁL Ágnes Evelin –objekt, “portfólió”, 2008 / videó, "Hamupipőke", 2’41”, 2004 VETRÓ Barnabás –fotók, “prof. gim és jegyzetfüzete”, 2007 PÉTER Alpár –installáció, (rizs, papír) “találj két egyformát”, 2008 BERSZÁN Zsolt –assemblage, “no title”, 2008 YANA – objektum, "Dicsőség az állandóságnak" (Glory to the permanency), 2007 DUMA Martin –printek, objektek, “1+dCtrl”, 2008 ÉLTES Barna –fa szobor, “Élesd”, 2005 KOTER Vilmos –3D animáció, "Növekedés" (growth), 2007 BALÁZS Zoltán -flash animáció, "Ollógyár", 3 perc, 2006 akcja: DUMA Martin: "the way it comes..." TORÓ Attila: „Lélegzetvétel I.”, 3 perc VETRÓ Barnabás: “Pars Pro Toto”, 2 perc ÜTŐ Gusztáv & ÜTŐ Kinga & ÜTŐ Elek: “Tekerve-ömlesztve (Rolling in bulk)” KISPÁL Ágnes & ROTH Enikő: "262 000 szem rizs", eat-art akció, 10 perc +videóról: BARABÁS Zsuzsa: videó, ? a SYLVA csoport omaghi akcióinak dokumentációs anyaga (kamera: SZABÓ Kriszta) a szórólap szövege: "a TRAnnSYLVAnnART levelező-lista Bizottsága és a HAT-ok (Háromszéki Akcióművészek Társasága) tisztelettel meghívja a kortárs művészet művelőit és pártolóit az ETNA Alapítvány által 1996 óta rendszeresen megünnepelt Művészet Születésnapjára 2008. január 17, 18 és 19-én (csütörtök, péntek és szombat) délután 6 órától este 9 óráig, a sepsiszentgyörgyi Míves Ház Phare termébe, amikoris az 1000045. évét tölti be a MŰVÉSZET találkozás, kiállítás, lazítás, megnyitó, szünet, koncert, mosoly, akció, dokumentálás... minden szülinapi ajándékot szívesen látunk, hallunk és fogyasztunk. A művészet születésnapja nemzetközi ünnepnap, amelyet világszerte művészek és művészeti szervezetek ülnek meg a francia fluxusművész, Robert Filliou (Sauve, 1926 - Les Eyzies, 1987) emlékére. Ő mondta 1963-ban, hogy a művészet egymillió évvel ezelőtt született, amikor valaki beleejtett egy száraz szivacsot egy veder vízbe. Tíz évvel később, 1973-ban javasolta a művészet 1,000,010. születésnapjának megünneplését a saját születésnapján, január 17-én. A művészet születésnapjának ötlete Filliou egyik gondolatából, a folyamatos alkotásból nőtt ki: "Azt hirdette: zárjuk be az iskolákat és a gyárakat! Engedjük az embereket süteményeket enni és műveket létrehozni! A következő évben legyen két napos ez az ünnep, majd három napos, majd négy, öt, hat és így tovább, amíg minden nap a művészet születésnapja lesz, amikor mindenki boldogul majd az élet művészetével." (Anna Fritz: Art's Birthday / A művészet születésnapja) A folyamatos alkotás az alkotó tevékenységnek az a modellje, amelyet Filliou 1978-ban így foglalt össze: "bármit is csinálsz, tégy valami mást, bármit is gondolsz, gondolj valami másra". 1965 és 1968 között egy franciaországi kis faluban Filliou és egy másik fluxusművész, George Brecht megszervezte a La Cédille qui sourit - A mosolygó cédille (a cédille a c betű alatti farkinca egyes francia szavakban, amely azt jelöli, hogy ott a c-t sz-nek ejtik - ford. megj.) nevű non-shopot, amely a folyamatos alkotás nemzetközi központjává vált. Az volt a céljuk, hogy eltüntessék a művészet és az élet közötti szakadékot, és hogy "a művészeket és a közönséget közös alkotási folyamatban" (Filliou) hozzák össze. A helyet három év után pénzügyi nehézségek miatt be kellett zárni, így támadt az új ötletük, a fete permanente - folyamatos ünnep (az angol változat, Eternal Network, örök hálózatot jelent): La cédille gondolatát és tevékenységét (akkoriban még postai úton történő) kommunikációval terjesztették világszerte a művészek és más hivatást gyakorlók között. Filliou később kifejtette: "a művésznek rá kell jönnie, (.) hogy egy nagyobb hálózat része, a fete permanente, folyamatos ünnep zajlik mindig körülötte a világ minden részén." Filliou halála, 1987 óta minden évben egyre több ember csatlakozik az örök hálózathoz, hogy megünnepeljék a művészet születésnapját a Fluxus és a folyamatos alkotás szellemében, amelynek "alapja az öröm, humor, elfogulatlanság, jóakarat és részvétel."
 night shot series
expozitie seriala organizata de Fundatia F O R M A T
loc // Timisoara / Bastion // galeria 2/2 (linga libraria "Noi")
data // 11-16 / 18-22 martie 2002
ora // 19-22(zilnic)
Press release
'night shot series' este un eveniment expozitional organizat de fundatia F O R M A T in colaborare directa cu un grup de tineri artisti ale caror proiecte individuale sau colaborative vor fi expuse intr-un spatiu comun, cel al unei foarte mici galerii din perimetrul Bastion / Timisoara (linga libraria "Noi").
Evenimentul are loc in perioada 11-16 respectiv 18-22 martie, cu cite un proiect artistic realizat in fiecare seara, deschis publicului de la ora 19.00.
'night shot series' este un debut pe scena artistica timisoreana in ceea ce priveste organizarea independenta a unei actiuni expozitionale de tip serial - care aduna un grup de proiecte artistice din zona 'alternativa' - instalatie, video-instalatie, performance etc.
Spatiul este semnificativ, atit din punct de vedere al dimensiunii (aprox. 5 m2) cit si al situarii in perimetrul istoric si cultural al orasului. Actiunea in sine, cuprinzind cele 11 proiecte, nu putea fi realizata in spatiul respectiv decit in acest mod - serial.
Acest lucru contribuie direct la caracterul experimental al evenimentului, determinind atit artistii participanti sa investigheze posibilitatile unui demers artistic 'site-specific' cit si publicul - sa revina in mod constant in fiecare seara pentru vizionarea unui nou proiect.
'night shot series' este un bun inceput colaborativ, intr-o zona artistica de 'alternativa', incarcata cu un potential comunicational si artistic extrem de de bogat.
// Descrierea proiectelor
NIGHT SHOT SERIES [to be continued…]
11.03.02 “IN/OUT” - instalatie ‘site-specific’ - ROTARIU ALIN / instalatie ambientala pe mai multe registre cu proiectii (dia sau video), care va incerca inversarea perceptiei receptorului (exterior-interior).
12.03.02 “KEEP SILENCE!” - instalatie de sunet - CSAKI ISTVAN /
prin sunet se incearca modificarea intelesului notiunilor de interior-exterior, propunind o reflectare asupra legaturii relative dintre acestea.
13.03.02 “TUSKEVAR” – obiect - KOZMA EVA / un balon gonflabil cu inaltimea de 160 cm, pe care vor fi lipite pioneze colorate (200 de buc) si care va fi amplasat central in spatiul expozitional.
13.03.02 “Alege ceea ce ti se potriveste!” – obiect & foto - LAURA BOROTEA / recipiente umplute cu lichide colorate, insotite de o serie de fotografii care fac legatura intre culoarea din recipient si diferite persoane feminine aflate in context.
14.03.02 “PROTEST” – video instalatie – MARUSINSKY ANDREA / instalatie care combina imaginea video a unei benzinarii cu elemente concrete – masinute de jucarie – “Icon”-uri ale societatii de consum.
15.03.02 (fara titlu) - live performance - BARNABAS VETRO & TAMAS HEJJA - intr-o lumina rosie puternica, timp de zece minute, se va improviza la saxofon. In paralel se va (de)scrie statutul de „low budget” artist.
16.03.02 – “The Source” – video instalatie – AURA BALANESCU / “Sursa” poate fi definita ca loc central, forma de crestere, intr-un mediu prin excelenta lichid… delimitata, protejata de “invelis”, ceea ce confera si o anume intimitate.
18.03.02 - “SNAP SHOT” - instalatie ‘site-specific’ - ANCA BENERA & ARNOLD ESTEFAN / fragmente ale unor obiecte domestice uzuale apar sectionate de peretii incaperii (prea mici pt. a le contine). Prezentarea lor fragmentara, stranie, provoaca imaginatia spectatorului de a reconstitui mental “intregul”.
19.03.02 - “CAKEROOM” – instalatie - IRINA B.BOTEA / Intreaga camera va fi transformata intr-o prajitura cu straturi. Imbracind-o in fisii orizontale de blanita roz si galben, incaperea va fi puternic parfumata cu esenta de vanilie. Intre straturile de blanita vor fi fixate tuburi de plastic umplute cu crema de vanilie si ciocolata, din care spectatorii vor putea minca.
20.03.02 – “SELECTION” – instalatie - KOZMA LEVENTE / patru dia-proiectii in plan vertical, reprezentind portrete, situate in incaperea galeriei la nivelul unor mese fixate in consola. Fiecare masa va contine un obiect pe care receptorul - “jucatorul” - il va putea roti aleatoriu.
21.03.02 – “1/1” – video instalatie – BENEDEK ERIKA / Actiunea, prezentata pe un monitor video, descrie o disputa intre doua personaje care incearca sa imparta o clatita. “Obiectul” disputei, va aparea concomitent in spatiul real.
22.03.02 – “FREE WILLY” – video – FILEP SZILARD & SZABO KRISZTA / “computer prints” in stilul ”inainte si dupa”, despre realitati demascate - si un film video, ”pseudo-documentatie” cu povestea autoteleportarii.
Actiunea realizata cu sprijinul Consiliului Judetean Timis / Directia pentru Cultura
 | Category: | Music | | Genre: | Jazz | | Artist: | sound of Gilles Peterson |
csinálhat bárki bármit... nála jobbat nem ismerek ebben a szakmában... /Dingwalls legend/Talkin' Loud/Acid Jazz/Jazz FM/Kiss FM/Radio 1/ 2007 legjobbjai az ő és a bbc radio1 hallgatói szerint. letölthető itt: http://www.newmixes.com/gilles_peterson-worldwide-sat-01-03-2008.htmlha bejött, itt van még egy halom: http://boogienomore.blogspot.com/2007/10/gilles-peterson-pack.htmlamiből a gilles peterson in brasil dupla nekem is megvan! edinburghban vettem, elég drága volt, de egyet tőle muszály volt megszerezni. onnan van még egy újrakevert the funky meters lemez, art ensemble of chicago, encinek norah jones. belfastból és tokyoból is hoztam ezt-azt, de azért vigyáztam, hogy ne költsem mindez pénzem muzsikára :) Is it possible to create a musical genre, discover two Mercury Prize Winners, host a Radio 1 show, and rock the house in Singapore? It is for Gilles Peterson, the man who has survived and created musical trends for the last two decades. He helped to discover and coined the musical genre "acid jazz" through his weekly residency at the Electric Ballroom. He discovered and signed MJ Cole and Roni Size who both went on to win the artistically coveted Mercury Prize. Since an early age Gilles has been involved in radio and DJing. When Gilles was young his father used to drive him to the highest hill in town so he broadcast his pirate radio show. The Gilles' show came to the aid of a famous pirate radio station, Radio Invicta, who needed a new transmitter. Soon Peterson got a regular program on Radio Invicta and his radio career was off the ground. Eventually he would broadcast on KissFM and then get his coveted Radio 1 program where he would spin classic, obscure, and new jazz, funk, soul, r & b, and hybrids of those genres. His Radio 1 show has also produced some amazing live performances, which can be heard on his recently released BBC Sessions CD featuring tracks recorded at BBC's Maida Vila Studios. As well as being a "radio jock", Gilles also DJed at various clubs around London. His most influential residency was with Patrick Forge, DJing Sunday afternoons at a club in Camden called "Dingwalls." It was here that he would invent and coin the term "Acid Jazz." Gilles set up his Talkin' Loud record label in 1990 with DJ Norman Jay. He got the name from his club night called "Talkin' Loud And Sayin' Something" in the 1980s. Starting out as an Acid Jazz label releasing music by United Future Organization and Incognito they were soon releasing ground breaking albums such as Master at Work's self-titled "Nuyorican Soul", Roni Size / Reprazent's "New Forms", and MJ Cole's "Sincere." The label also releases many stellar compilation albums such as "Brazilica"and the "Talkin' Jazz" series as well as Peterson's own "Worldwide Exclusives" DJ Mixes. Gilles continues to search the world for rare records and exotic floorfillers. His recent "In Brazil" and "In Africa" compilations continue to excite listeners with one disc of old rare gems and one disc of modern sounds. His latest project has been a DJ Mix CD reminiscent of his "old days" at Dingwalls called "Gilles Peterson & Patrick Forge Present - Sunday Afternoon At Dingwalls." Gilles can be heard every week on his Worldwide BBC Radio 1 show at: http://www.bbc.co.uk/radio1/urban/peterson/Gilles Peterson - The INCredible Sound of Giles Peterson It's occasionally hard to wrap one's American boy-band-addled brain around the idea, but there is a world across the ocean in which blustery A&R execs aren't the musical tastemakers--the DJs are. Imagine that. You could say that one in particular, acid-jazz kingpin Mr. Gilles Peterson, is chiefly responsible for giving jazz back to the entire under-40 U.K. population. So when a compilation by someone like that hits the streets, it's understandably cause for celebration. The bad news is that the original double-disc import edition has been hobbled at the knees for its domestic release. The much better news is that the single CD that remains is still as gorgeously diverse as Peterson's radio shows. It features tons of jazz (most notably saxophonist Pharoah Sanders) and vibraphonist Roy Ayers), heartbreaking soul (Minnie Riperton), sultry hip-hop (Handsome Boy Modeling School) and DJ Vadim), and otherwise indescribable journeys (Soul Dhamma's "Flower," Nuyorican Soul's piano-backed Balearic cocktail "I Am the Black Gold of the Sun"). The entire urban music spectrum holds hands and sways in harmony under Mr. Peterson's direction. CD1 1. I Can See the Future (Ski'sa Main Mix) - Incognito 2. I Am The Black Gold Of The Sun (4 Hero Mix) - Nu Yorican Soul 3. I See - MJ Cole 4. River Man - Andy Bey 5. Les Fleur - Minnie Ripperton 6. The Truth - Handsome Boy Modelling School 7. Your Revolution - DJ Vadim 8. Rejoice - Pharaoh Sanders 9. Flower (The Underwater Garden Dub [AKA Scuba Mix]) - Soul Dhamma 10. Messages (Main Mix) - Critical Point 11. Skindo Le Le - Alive! 12. See the Light - Eddie Russ 13. Let The Sun Shine In - Sons And Daughters Of Lite 14. Spread Love - Black Sun http://rapidshare.com/files/91474755/Gilles_Peterson_The_INCredible_Sound_of_G_P_cd1.rarhttp://rapidshare.com/files/91502509/Gilles_Peterson_The_INCredible_Sound_of_G_P_cd2.rarCD2 1 Pharoah Sanders Rejoice 2 Soul Dhamma Flower (The Underwater Garden Dub - aka Scuba Mix) 3 Critical Point Messages (Main Mix) 4 Freddie Hubbard Little Sunflower 5 MJ Cole I See (Vocal) 6 Underwolves, The Bird Song 7 Andy Bey River Man 8 Isley Brothers, The Ohio 9 Minnie Riperton Les Fleurs 10 Handsome Boy Modeling School The Truth 11 DJ Vadim Your Revolution 12 Arthur Blythe Autumn In New York more: http://brunasakanoi.gaia.com/blog/2008/4/gilles_petersonhttp://www.bbc.co.uk/radio1/gillespeterson/
| |
