booj's blog

guszti ma 5o éves. papíron. amúgy nem látszik rajta, nem úgy néz ki, nem úgy mozog, és nem én mondom ezt… (wanek feri sem néz ki 3o-nak, én sem, de sajnos…)
én 8o-ban hároméves voltam, csak hogy helyre tegyük a dolgokat, guszti akkor került haza megyesről és azokkal az emberekkel, akikkel ezt az akciót követték el flottul és fiatalon a kápolna romnál, kimondva vagy kimondatlanul egy összeforrott csapat tinédzser bázisát alkothatták volna itthon, szép jövőképet álmodva maguknak. megjegyzem 8o-at írunk, mikor még romániánban nincs még szó kísérleti vagy kortárs művészetekről, de nem így alakult a helyzet és a farsang akció résztvevői nagy része lelépett, külföldre telepedve. ezek után csoportban gondolkodni elég merész iniciatívának vélem és mégis…
az előadás egységes képet nyújtott az akkori helyzetről, időutazáson vezettet minket guszti egy korabeli diavetítőn pergetve a diaképeket, különböző értelmezési lehetőségeket kínálva az akciók befogadására. kb. 3o-an voltunk jelen a míves házban kölkektől az egészen ősz hajú bácsikig. szerencsénkre a képanyag kísérő szöveggel megjelenik az év folyamán az etna füzetek kiadásában, aki nem volt ott, majd bepótolhatja lemaradását. nem volt több egy óránál az egész, nem tudom a résztvevők nevét, nem jegyeztem meg, később majd beírom ide, de rengeteg információt zúdított ránk guszti bá. mondja baji né :)
azután koccintottunk egyet ahogy azt a helyzet megkövetelte, és húztunk a teinbe. (kippi ilyenkor németországot szeli át norvégiába hajtva a nagy trafikon át) ott folytatódott a jó hangulatú társalgás, miután enci s én hazajöttünk. arti lépett be, aki elkérte guszti számát és felköszöntötte őt lengyelországból. kónya réka is írt neki, ez van na, guszti bácsit nem lehet nem szeretni :)