egy katalógushoz kértek szöveget magamról. s mivel nincs kritikustól, szakírótól szövegem, ollóztam egyet. olyan amilyen: "Harminc éves vagyok, Kolozsváron születtem. A középiskolát Kézdin a Kantában, Művészeti Líceumot Sepsizentgyörgyön, főiskolát Kolozsváron és Temesváron jártam.
Én összművészetben gondolkodom. Minden üzenetnek megvan a saját médiuma, kifejezési eszköze. Rajzolok, grafikázok, installálok, performanszművészettel foglalkozom. A rajz családi hagyomány, rajzolva neveltek szüleim, nagyapám. Szakirányító vagyok egy 4. osztályban, ahol önkifejezésre buzdítom a gyerekeket. Kiállítást, alkotó tábor, rajz versenyekett szervezek nekik. A Cimborában, a Székelyföldben, a Krónikában, a Háromszékben, a román Balkonban, az Arhitext Design-ban jelentek meg munkáim. Grafikát anyámtól, majd az iskolákban tanultam, installálni a barátaimmal, az AnnART hatására pedig élő művészetekkel kezdtem el dolgozni. A performansz gesztusa konkrét, megismételhetetlen, élő, igaz. Intenzív kapcsolat a nézővel. A tárgyak az alkotó “meghosszabbításai, nyúlványai” energia, üzenethordozó és közvetítő szerepet játszanak. Számomra fontos gondolatok, érzések, emberekkel való kapcsolataim formálódnak cselekménysorrá. Egy “nyelvezet” a testem, szellemem, idő és tér szülte koordinátákban, kinyilatkoztatás. Pátoszos hangvételben pedig: ahol megnyilvánulsz ott a világ közepe.
Workshopot vezettem a Félszigeten, Marosvásárhelyen és Omaghban, Észak-Írországban.
Kiállítottam Magyarországon, Kanadában, Németországban és itthon, performanszt követtem el Japánban, Lengyelországban, Észak Írországban és itthon."
“Az esztétikai terminus, „pars pro toto” jelentése “rész az egész helyett” definiálhatná viszonyulásomat a mindennemű alkotói szövegekhez. Illusztrálandó munkáimban egy fontos részt, számomra a legfontosabbat ragadom meg és emelem ki a sorokból, annak jelentéséből, hangulatából formálódik az új vizuális művem, melynek legfontosabb próbatétele, hogy az illusztrált szöveget alátámasztva vagy akár szabadon is meg kell állnia helyét.
A rész, részlet kiválasztása fontos és nehéz feladat, annak képe magába foglalja a már megtörtént eseményeket és előrevetíti a jövőbelieket is, mint egy film kimerevített kockája.
Az illusztrálás technikáját a középiskolai évektől gyakorlom, készítettem több borítót és nyomtatott szövegek szemléltetéséhez metszeteket és rajzokat. Utóbbi időben versekhez és mesékhez, ezek a Cimbora, a kíváncsi diákok lapja, több számát is díszítik. Az újság havonta lát napvilágot, melynek majdnem mindegyik számában megjelenik illusztrációm, rajzom 2007. májusa óta. Folytatnám elkezdett munkám és együttműködésem a szerkesztőséggel és év végén illusztrációs munkáimból kiállítást rendeznék a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban.
(A Szín-Tér rovattal is én foglalkozom, melyben modern és kortárs alkotókat meg műfajokat próbálok megszerettetni a gyerekekkel, az ifjakkal. A Cimbora alkotói pályázatát is én koordináltam, amire Kovászna és Hargita megyékből 183 munka érkezett. Zsűrizés után egy válogatott anyagot kiállítottunk a sepsiszentgyörgyi Tein teaházban, amely jelenleg is látogatható március végéig.)”
“A MAGMA kiállítótér gondolatát közösen ötlöttük ki Kispál Attilával, melynek ötletét felkarolta Kovászna Megye Tanácsal és minden jel arra mutat, hogy Sepsiszentgyörgynek legkésőbb jövő év elejéig lesz egy kortárs művészeti központja!
2008. áprilisában két rendezvényben is szerepelek majd. Egyikben mint kiállító, ez a VÍZ témájú kiállítás, a másikban, a Nem Eladó című képeslap kiállításban, amely a Szent György napi kulturális hét keretein belül szerveződik, mint kurátor és kiállító. Mindkét eseményt a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtár fogadja be.”
Vetró B. Barnabás
(
http://boojkott.multiply.com/journal)
